<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>PAQ &#187; régészet</title>
	<atom:link href="http://aquincum.info/blog/regeszet/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://aquincum.info/blog</link>
	<description>PAQ Történelmi Adatbázis Blogja</description>
	<lastBuildDate>Sat, 10 Jul 2010 15:00:52 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.0</generator>
		<item>
		<title>Athén és az Akropolisz  3D-ben</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/athen-es-az-akropolisz-3d-ben.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/athen-es-az-akropolisz-3d-ben.php#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 02 Mar 2010 22:33:12 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[Szórakozás multimédia]]></category>
		<category><![CDATA[Térinformatika]]></category>
		<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=198</guid>
		<description><![CDATA[A Google gőzerővel digitalizálja a városokat. A hétvégétől Athén is elérhető a Google Earth 3d rétegén, amelynek segítségével egy virtuális túrát tehetünk az akropoliszon, megcsodálhatjuk a Parthenon fenséges oszlopait, Herodes Atticus Odeonját, a Propylaiont (díszkapu), Erechtheiont és Niké templomát.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>A Google gőzerővel digitalizálja a városokat. A hétvégétől Athén is elérhető a Google Earth 3d rétegén, amelynek segítségével egy virtuális túrát tehetünk az akropoliszon, megcsodálhatjuk a Parthenon fenséges oszlopait,   Herodes Atticus Odeonját, a Propylaiont (díszkapu), Erechtheiont és Niké templomát.</p>
<p style="text-align: center;">
<div id="attachment_199" class="wp-caption aligncenter" style="width: 460px"><a href="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2010/03/akropolis.jpg"><img class="size-full wp-image-199" title="akropolis" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2010/03/akropolis.jpg" alt="Athén Akropolis 3d" width="450" height="306" /></a><p class="wp-caption-text">Athén Akropolis 3d</p></div>
<p style="text-align: left;">Tovább menve felfedezhetjük a Dionysos szinházat, az  Athéni Zeusz templomot, és az agorát.</p>
<p style="text-align: center;"><object classid="clsid:d27cdb6e-ae6d-11cf-96b8-444553540000" width="425" height="344" codebase="http://download.macromedia.com/pub/shockwave/cabs/flash/swflash.cab#version=6,0,40,0"><param name="allowFullScreen" value="true" /><param name="allowScriptAccess" value="always" /><param name="src" value="http://www.youtube.com/v/al2iyCOD-cQ&amp;color1=0xb1b1b1&amp;color2=0xcfcfcf&amp;hl=en_US&amp;feature=player_embedded&amp;fs=1" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed type="application/x-shockwave-flash" width="425" height="344" src="http://www.youtube.com/v/al2iyCOD-cQ&amp;color1=0xb1b1b1&amp;color2=0xcfcfcf&amp;hl=en_US&amp;feature=player_embedded&amp;fs=1" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></embed></object></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/athen-es-az-akropolisz-3d-ben.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Tsunami az ókori Libiában</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/tsunami-az-okori-libiaban.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/tsunami-az-okori-libiaban.php#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 06 Dec 2009 17:06:40 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>
		<category><![CDATA[feltárás]]></category>
		<category><![CDATA[Líbia]]></category>
		<category><![CDATA[ókori város]]></category>
		<category><![CDATA[Római Birodalom]]></category>
		<category><![CDATA[Vízalatti régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=175</guid>
		<description><![CDATA[A Líbiai tengerparton olasz régészek felfedeztek egy tenger alá merült ókori római várost. A város maradványainak korát a  Kr.E. II. századra teszik az ArCoLibia projektben dolgozó régészek és szakemberek. A lelőhelyre Ras Eteen foknál a Bumbah öbölben találtak rá a régészek miközben a társégben ókori  kikötő maradványok  és elsüllyedt hajók után kutattak. Ilyeneket nem találtak [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p style="text-align: left;">A Líbiai tengerparton olasz régészek felfedeztek egy tenger alá merült ókori római várost. A város maradványainak korát a  Kr.E. II. századra teszik az ArCoLibia projektben dolgozó régészek és szakemberek.</p>
<p style="text-align:center;">
<img class="size-full wp-image-179" title="Tenger által elöntött római kori Líbiai város" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/12/libya_tsunami_varos.jpg" alt="Tenger által elöntött római kori Líbiai város" width="200" height="150" />
</p>
<p style="text-align: left;">A lelőhelyre Ras Eteen foknál a Bumbah öbölben találtak rá a régészek miközben a társégben ókori  kikötő maradványok  és elsüllyedt hajók után kutattak. Ilyeneket nem találtak de találtak falakat, utcákat,  épületmaradványokat és ókori síremlékeket. A kutatás során körvonalazták a terület a város nagyságát, ami egy hektár felett van. A kutatók úgy gondolják hogy a város egy erős tsunami áldozatává vált, amely egy földrengés után <strong>Cyrenaica</strong> &#8211; Κυρηναϊκή &#8211; tartomány keleti részét i.e. 365-ben megrázta.</p>
<p style="text-align:center;">
<iframe width="425" height="350" frameborder="0" scrolling="no" marginheight="0" marginwidth="0" src="http://maps.google.hu/maps/ms?source=s_q&amp;hl=hu&amp;geocode=&amp;ie=UTF8&amp;hq=lybia+loc:&amp;radius=15000.000000&amp;split=1&amp;msa=0&amp;msid=111550018471200531377.00047a1081c82ace3876b&amp;ll=32.41904,23.12331&amp;spn=0.058692,0.15192&amp;t=h&amp;output=embed"></iframe></p>
<p><p style="text-align: left;">Az olasz kutatók szerint a város hajdan igen gazdag lehetett a birodalmi festő manufaktúráknak köszönhetően, a terület volt a lila festék anyag előállítás központja, amellyel a római elit a ruháját festette. Ez a festékanyag pedig igen drága  volt a római időben.</p>
<p>
Forrás: <br />
<a href="http://www.adnkronos.com/IGN/News/" target="_blank">Adnkronos</a></p>
<p>
Hasonló bejegyzések:<br />
<a href="http://aquincum.info/blog/regeszet/regeszek-elsullyedt-romai-hajok-temetojere-bukkantak.php" title="Aquincum.info: Régészek elsüllyedt római hajók temetőjére bukkantak">Régészek elsüllyedt római hajók temetőjére bukkantak </a><br />
<a href="http://aquincum.info/blog/regeszet/kiassak-velence-oset.php">Kiássák Velence ősét </a><br />
<a href="http://aquincum.info/blog/regeszet/korphos-kalamianos-avagy-megtalaltak-az-elveszett-mukenei-varost.php">Korphos-Kalamianos, avagy megtalálták az elveszett mükénéi várost</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/tsunami-az-okori-libiaban.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Lehull a lepel Róma legújabb régészeti feltárásáról</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/lehul-a-lepel-roma-legujabb-regeszeti-feltarasarol.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/lehul-a-lepel-roma-legujabb-regeszeti-feltarasarol.php#comments</comments>
		<pubDate>Sat, 05 Dec 2009 13:34:42 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>
		<category><![CDATA[róma]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=158</guid>
		<description><![CDATA[Olasz tisztviselők szerdán lerántották a leplet a  legújabb  feltárásukról, egy római luxus épületegyüttesről, amely gazdagon díszített felbecsülhetetlen  értékű mozaikkal. Az épület hajdani  értékét  jól mutatja, hogy  elegáns portikusszal &#8211; oszlopcsarnokkal-  és melegvizes fürdőkkel övezeték. Az 1800 m2 épületegyüttes  a Kr.u.  II.-IV.  század között használták.  Több szakaszban ásták ki 2004 óta, amikor is egy reneszánsz palotát [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Olasz tisztviselők szerdán lerántották a leplet a  legújabb  feltárásukról, egy római luxus épületegyüttesről, amely gazdagon díszített felbecsülhetetlen  értékű mozaikkal. Az épület hajdani  értékét  jól mutatja, hogy  elegáns portikusszal &#8211; oszlopcsarnokkal-  és melegvizes fürdőkkel övezeték.</p>
<p>Az 1800 m2 épületegyüttes  a Kr.u.  II.-IV.  század között használták.  Több szakaszban ásták ki 2004 óta, amikor is egy reneszánsz palotát renoválása közben  véletlenül felfedezték a palota alatt fekvő római romokat.</p>
<p style="text-align: center;">
<div id="attachment_163" class="wp-caption aligncenter" style="width: 510px"><img class="size-full wp-image-163" title="romai-rom" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/12/romai-rom.jpg" alt="Római épület feltárása" width="500" height="368" /><p class="wp-caption-text">Római épület feltárása</p></div>
<p>A legutolsó ásatásban, amely márciusban kezdődött, a régészek feltártak egy fényűző szobát, amelyben  márvány burkoló elemeket  és birodalom minden részéről ide hozatott félmillió csempéből álló színes mozaikot találtak.</p>
<p>A feltárás alatt előkerült egy frigidarium &#8211; egy hidegvizes medence is, amely része volt az exkluzív  fürdő komplexumnak, amely a  amely a Traianus császár által épített fórumnál található. A régészek közleményükben kifejtették, hogy az épület állagmegóvása és restaurálása révén jelentősen gazdagodott ismertük arról, hogy hogyan működött egy római fürdő.</p>
<p style="text-align: center;">
<div id="attachment_167" class="wp-caption aligncenter" style="width: 522px"><img class="size-full wp-image-167" title="Római Luxus fürdő" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/12/romai-rom-2.jpg" alt="Római Luxus fürdő" width="512" height="341" /><p class="wp-caption-text">Római Luxus fürdő</p></div>
<p>A 16. századi Pallazzo Valentini, amely a romok felett áll Róma belvárosában a helyi önkormányzat székhelye , itt az ókori épületegyüttes péntek óta látható a nagyközönség számára. A kiállítás január 6 -ig. lesz nyitva, azután bezárják, hogy újra további feltárásokat végezzenek a területen.</p>
<p>A romok mellé egy multimédia múzeum is épült, hogy a lelőhelyen bemutassák a látogatóknak audió és a falakra vetített virtuális valóság eszközein keresztül  , hogy miként nézet ki eredetileg az impozáns épület.</p>
<p>Forrás:</p>
<p><a title="Buffalo News" href="http://www.buffalonews.com/" target="_blank">Baffalo News</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/lehul-a-lepel-roma-legujabb-regeszeti-feltarasarol.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Pompeii street view</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/pompeii-street-view.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/pompeii-street-view.php#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 04 Dec 2009 19:20:15 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[Szórakozás multimédia]]></category>
		<category><![CDATA[Térinformatika]]></category>
		<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=149</guid>
		<description><![CDATA[Jobb felső sarokba kattintva teljes nézetre válthatunk Pár napja a Google elérhetővé tette Pompeiiról, a Vezúv kitörése által 79-ben betemetett ókori városról készült Street View panorámaképeket.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p><iframe width="510" height="260" frameborder="0" scrolling="no" marginheight="0" marginwidth="0" src="http://maps.google.com/maps/sv?cbp=12,343.17,,0,-5.91&amp;cbll=40.749873,14.484826&amp;panoid=&amp;v=1&amp;hl=en&amp;gl="></iframe></p>
<p style="text-align:center;">Jobb felső sarokba kattintva teljes nézetre válthatunk</p>
<p>Pár napja a Google elérhetővé tette Pompeiiról, a Vezúv kitörése által 79-ben betemetett ókori városról készült Street View panorámaképeket.</p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/pompeii-street-view.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Megújul Ízisz szombathelyi szentélye</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/megujul-izisz-szombathelyi-szentelye.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/megujul-izisz-szombathelyi-szentelye.php#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 02 Aug 2009 21:31:12 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=136</guid>
		<description><![CDATA[Hamarosan megkezdődhet Szombathely egyik emblematikus római kori műemlékének, az Iseumnak a rekonstrukciója &#8211; jelentette be Ipkovich György, a város szocialista polgármestere a felújításra és átépítésre meghirdetett közbeszerzési pályázat eredményének ismertetése után tartott sajtótájékoztat A cikk további része a Múlt-kor történelmi portálon olvasható &#62;&#62;]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Hamarosan megkezdődhet Szombathely egyik emblematikus római kori műemlékének, az Iseumnak a rekonstrukciója &#8211; jelentette be Ipkovich György, a város szocialista polgármestere a felújításra és átépítésre meghirdetett közbeszerzési pályázat eredményének ismertetése után tartott sajtótájékoztat</p>
<p style="text-align: center;"><img class="aligncenter size-full wp-image-139" title="Isiathelys_szentely_szomb" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/08/25508.jpg" alt="Isiathelys_szentely_szomb" width="440" height="264" /></p>
<p>A cikk további része a Múlt-kor történelmi portálon olvasható <a href="http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25508" target="_blank">&gt;&gt;</a></p>
<p><!-- ARTICLE BAL HASÁB --><!-- JOBB HASÁB --></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/megujul-izisz-szombathelyi-szentelye.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Római pincét találtak Szőnynél</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/romai-pincet-talaltak-szonynel.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/romai-pincet-talaltak-szonynel.php#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 24 Jul 2009 09:19:06 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=117</guid>
		<description><![CDATA[Pompeji kivételével máshol alig lehet megfigyelni olyan pincelejáratot, amelyet a most befejeződött szőnyi ásatásokon találtak &#8211; mondta el a feltárásokat vezető régész. A cikk további része a Múlt-kor történelmi portálon olvasható &#62;&#62;]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Pompeji kivételével máshol alig lehet megfigyelni olyan pincelejáratot, amelyet a most befejeződött szőnyi ásatásokon találtak &#8211; mondta el a feltárásokat vezető régész.<img src="file:///C:/DOCUME%7E1/karpati/LOCALS%7E1/Temp/moz-screenshot-1.jpg" alt="" /></p>
<p><img src="file:///C:/DOCUME%7E1/karpati/LOCALS%7E1/Temp/moz-screenshot-2.jpg" alt="" /></p>
<div class="wp-caption aligncenter" style="width: 450px"><img title="római pince Brigetioban" src="http://www.mult-kor.hu/image/article/main/.cut-460x310/25435.jpg" alt="Római pince Brigetioban" width="440" height="264" /><p class="wp-caption-text">Római pince Brigetioban  fotó: Kovács Olivér </p></div>
<p>A cikk további része a Múlt-kor történelmi portálon olvasható <a href="http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=25435" target="_blank">&gt;&gt;</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/romai-pincet-talaltak-szonynel.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Régészek elsüllyedt római hajók temetőjére bukkantak</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/regeszek-elsullyedt-romai-hajok-temetojere-bukkantak.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/regeszek-elsullyedt-romai-hajok-temetojere-bukkantak.php#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 24 Jul 2009 00:44:00 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=90</guid>
		<description><![CDATA[Régészek egy csoportja szonárral pásztázva a tengerfenéket öt érintetlen római hajót fedezett fel egy olasz kis sziget, Ventotene közelében. A kereskedelmi hajók korát pontosan nem tudták még meghatározni, de az biztos, hogy a hajók nem régebbiek az időszámításunk előtti első századnál és nem későbbiek a Kr.u. V. századnál.  A hajók 100 méternél mélyebben fekszenek a [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Régészek egy csoportja szonárral pásztázva a tengerfenéket öt érintetlen római hajót fedezett fel egy olasz kis sziget, Ventotene közelében.<br />
A kereskedelmi hajók korát pontosan nem tudták még meghatározni, de az biztos, hogy a hajók nem régebbiek az időszámításunk előtti első századnál és nem későbbiek a Kr.u. V. századnál.  A hajók 100 méternél mélyebben fekszenek a fenéken, így a mediterráneum legmélyebben felfedezett hajói közé tartoznak.</p>
<p><img class="aligncenter size-full wp-image-95" title="sonar" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/07/sonar.jpg" alt="sonar" width="410" height="449" /></p>
<p>A sziget, amelynek közelében találták a hajókat Róma és Nápoly között fekszik az olasz csizma nyugati partján. Ventotene az ókorban biztos menedékként, amolyan vészkikötőként szolgált a viharos időben a hajósoknak.</p>
<p>A hajók elhelyezkedéséből kitűnik, hogy ők is menedéket igyekeztek találni a szigeten, de azt már nem érték el.</p>
<p style="text-align: center;">
<div id="attachment_109" class="wp-caption aligncenter" style="width: 440px"><img class="size-full wp-image-109" title="amphora" src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/07/amphora.jpg" alt="amphora" width="430" height="323" /><p class="wp-caption-text">római hajóroncs</p></div>
<p>A hajók elsüllyedésükkor bort szállítottak Itáliából halszószt Hispániából és Afrikából, valamint egy különleges öntvény szerkezetet, amelyet szobrok vagy fegyverek összeállításához használtattak.</p>
<p>Gambin, a régészeti csoport vezetője szerint a roncsok jól jellemzik Róma kereskedelmi mintáját. Először a rómaiak exportálják saját áruikat, majd egyre többet és többet importálnak.</p>
<p>Források:</p>
<p><a href="http://www.auroratrust.com" target="_self">Auroratrust</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/regeszek-elsullyedt-romai-hajok-temetojere-bukkantak.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Ismét felépülhet az Ephesosi Artemision</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/ismet-felepulhet-az-ephesosi-artemision.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/ismet-felepulhet-az-ephesosi-artemision.php#comments</comments>
		<pubDate>Fri, 27 Mar 2009 00:07:42 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=76</guid>
		<description><![CDATA[Régészek lelkes csoportja azon, munkálkodik, hogy újra fel építse az Ephesosi Artemis templomot, amely az ókori világ hét csodái közé tartozott. A templomot időszámításunk előtt 560 – 546 között kezdték el építeni Khersiphrón tervei alapján, Kroiszosz lyd király költségén. A templom a kor egyik legimpozánsabb épülete volt, 51 méter széles és 115 méter hosszú volt. [...]]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Régészek lelkes csoportja azon, munkálkodik, hogy újra fel építse az Ephesosi Artemis templomot, amely az ókori világ hét csodái közé tartozott.</p>
<p>A templomot időszámításunk előtt 560 – 546 között kezdték el építeni Khersiphrón tervei alapján, Kroiszosz lyd király költségén. A templom a kor egyik legimpozánsabb épülete volt, 51 méter széles és 115 méter hosszú volt. A tetőzetet 127 darab  18 méter magas márvány oszlop tartotta, amelyből in situ 2 darab maradt fenn. A templomot Kr. e. 356. július 21-én Hérostratos feltűnési vágyból felgyújtotta. Az ephesosiak azonban újraépítik 334 körül. A szentélyt Kr. u. 262-ben a gótok elpusztítják és ezután már nem épül újjá.</p>
<p id="attachment_82" style="text-align:center" width="460" caption="Artemisz templom"><img src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/03/artemision1.jpg" alt="Artemisz templom" title="artemision" width="460" height="315" class="size-full wp-image-82" /></p>
<p>A területet 110 évvel ezelőtt a Monarchia régészei tárták fel. Most a hajdani adatok figyelembe vételével, az osztrák régészek közreműködésével akarják újraépíteni a török hatóságok 2 km távolabb az eredeti helyszíntől, Selçukban. </p>
<p>forrás:<br />
<a href="http://www.todayszaman.com/tz-web/detaylar.do?load=detay&#038;link=169974&#038;bolum=101">Todays ZAMAN </a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/ismet-felepulhet-az-ephesosi-artemision.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Antoninus falai a világörökség részét képzik</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/antoninus-falai-a-vilagorokseg-reszet-kepzik.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/antoninus-falai-a-vilagorokseg-reszet-kepzik.php#comments</comments>
		<pubDate>Thu, 12 Mar 2009 22:42:35 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=61</guid>
		<description><![CDATA[Az elmúlt napokban új római rom, az Antoninus Pius által épített fal, vált a világörökség részévé. A római birodalom legészakibb határát védő falat a Hadrianus művét fojtató Antoninus (138–161) kezdte el építeni időszámításunk után 140 körül.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>Az elmúlt napokban új római rom, az Antoninus Pius által épített fal, vált a világörökség részévé. A római birodalom legészakibb határát védő falat a Hadriánusz művét fojtató Antoninius (138–161) kezdte el építeni időszámításunk után 140 körül.<br />
A fal, a Vallum Antonini, 60 kilométer hosszan elnyúlva nyúlik el a mai Old Kilpatricktól River Clyde-ig. A fal kővel erősített kb. 4 méter széle földsánc, amelyet mély árkokkal öveztek. A falak mellet 3-4 kilométere erődítések álltak, amelyeket hadi út kötött össze. Az erődítések közelében katonai fürdők és a falat építő katonák táborának a nyoma is kivehető.</p>
<p style="text-align: center;">
<img src="http://aquincum.info/blog/wp-content/uploads/2009/03/2008-07-08-antonine-wall-1.jpg" alt="Antiniusz-fal" title="Vallum Antonini" width="250" height="311" class="size-full wp-image-64" />
</p>
<p>Az újonnan felvet, határszakasz növeli a világörökségi védelmet kapott római limesek sorát, (Hadrianus fal, Raetiai limes). Remélhetőlegnemsokára a pannóniai limest is ezen határvonalak társaként üdvözölhetjük. </p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/antoninus-falai-a-vilagorokseg-reszet-kepzik.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Ókori görög Hajó dokkolt Portsmouthban, hogy újjáépítsék</title>
		<link>http://aquincum.info/blog/regeszet/okori-gorog-hajo-dokkolt-portsmouthban-hogy-ujjaepitsek.php</link>
		<comments>http://aquincum.info/blog/regeszet/okori-gorog-hajo-dokkolt-portsmouthban-hogy-ujjaepitsek.php#comments</comments>
		<pubDate>Sun, 18 Jan 2009 14:17:14 +0000</pubDate>
		<dc:creator>Kárpáti Zoltán</dc:creator>
				<category><![CDATA[régészet]]></category>
		<category><![CDATA[Görög]]></category>
		<category><![CDATA[hajó]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://aquincum.info/blog/?p=48</guid>
		<description><![CDATA[A legjobb állapotban fennmaradt ókori görög hajót, amely feltehetőleg Homérosz kora körül szelte a habokat a görög szigetek körül, a Mary Rose Centre régészei szétszedték, hogy Portsmouthba szállítsák és újraépítsék.]]></description>
			<content:encoded><![CDATA[<p>A legjobb állapotban fennmaradt ókori görög hajót, amely feltehetőleg Homérosz kora körül szelte a habokat a görög szigetek körül, a Mary Rose Centre régészei szétszedték, hogy Portsmouthba szállítsák és újraépítsék.</p>
<p>A hajót Szicíliában mentén fedezték fel az iszapba süllyedve, a korát a tudósok körülbelül 2500 évre saccolják és a múlt héten érkezett dobozokban a Portsmouth kikötéjében fekvő Mary Rose Centre-be, hogy előreláthatólag 10 éves konzerválás után újra kifusson a tengerre.</p>
<p>A régészek azt gyanítják, hogy a hajó Gela, a hajdani görög polisz felé tartott, amikor viharba került és elsüllyedt teljes rakományával együtt. Charles Barker elmondta, hogy a hajó gerince szilfából, az oldalbordák tölgyből, a palánk pedig fenyőből készült.</p>
<p>Források:</p>
<p><a href="http://www.independent.co.uk/news/science/ancient-greek-vessel-docks-for-pompey-refit-1418923.html" rel="nofollow" target="_blank">The Independent</a></p>
]]></content:encoded>
			<wfw:commentRss>http://aquincum.info/blog/regeszet/okori-gorog-hajo-dokkolt-portsmouthban-hogy-ujjaepitsek.php/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>
