Pompeji kivételével máshol alig lehet megfigyelni olyan pincelejáratot, amelyet a most befejeződött szőnyi ásatásokon találtak – mondta el a feltárásokat vezető régész.
Római pince Brigetioban fotó: Kovács Olivér
A cikk további része a Múlt-kor történelmi portálon olvasható >>
Régészek egy csoportja szonárral pásztázva a tengerfenéket öt érintetlen római hajót fedezett fel egy olasz kis sziget, Ventotene közelében.
A kereskedelmi hajók korát pontosan nem tudták még meghatározni, de az biztos, hogy a hajók nem régebbiek az időszámításunk előtti első századnál és nem későbbiek a Kr.u. V. századnál. A hajók 100 méternél mélyebben fekszenek a fenéken, így a mediterráneum legmélyebben felfedezett hajói közé tartoznak.
A sziget, amelynek közelében találták a hajókat Róma és Nápoly között fekszik az olasz csizma nyugati partján. Ventotene az ókorban biztos menedékként, amolyan vészkikötőként szolgált a viharos időben a hajósoknak.
A hajók elhelyezkedéséből kitűnik, hogy ők is menedéket igyekeztek találni a szigeten, de azt már nem érték el.
római hajóroncs
A hajók elsüllyedésükkor bort szállítottak Itáliából halszószt Hispániából és Afrikából, valamint egy különleges öntvény szerkezetet, amelyet szobrok vagy fegyverek összeállításához használtattak.
Gambin, a régészeti csoport vezetője szerint a roncsok jól jellemzik Róma kereskedelmi mintáját. Először a rómaiak exportálják saját áruikat, majd egyre többet és többet importálnak.
Források:
Régészek lelkes csoportja azon, munkálkodik, hogy újra fel építse az Ephesosi Artemis templomot, amely az ókori világ hét csodái közé tartozott.
A templomot időszámításunk előtt 560 – 546 között kezdték el építeni Khersiphrón tervei alapján, Kroiszosz lyd király költségén. A templom a kor egyik legimpozánsabb épülete volt, 51 méter széles és 115 méter hosszú volt. A tetőzetet 127 darab 18 méter magas márvány oszlop tartotta, amelyből in situ 2 darab maradt fenn. A templomot Kr. e. 356. július 21-én Hérostratos feltűnési vágyból felgyújtotta. Az ephesosiak azonban újraépítik 334 körül. A szentélyt Kr. u. 262-ben a gótok elpusztítják és ezután már nem épül újjá.
A területet 110 évvel ezelőtt a Monarchia régészei tárták fel. Most a hajdani adatok figyelembe vételével, az osztrák régészek közreműködésével akarják újraépíteni a török hatóságok 2 km távolabb az eredeti helyszíntől, Selçukban.
forrás:
Todays ZAMAN
Az elmúlt napokban új római rom, az Antoninus Pius által épített fal, vált a világörökség részévé. A római birodalom legészakibb határát védő falat a Hadriánusz művét fojtató Antoninius (138–161) kezdte el építeni időszámításunk után 140 körül.
A fal, a Vallum Antonini, 60 kilométer hosszan elnyúlva nyúlik el a mai Old Kilpatricktól River Clyde-ig. A fal kővel erősített kb. 4 méter széle földsánc, amelyet mély árkokkal öveztek. A falak mellet 3-4 kilométere erődítések álltak, amelyeket hadi út kötött össze. Az erődítések közelében katonai fürdők és a falat építő katonák táborának a nyoma is kivehető.
Az újonnan felvet, határszakasz növeli a világörökségi védelmet kapott római limesek sorát, (Hadrianus fal, Raetiai limes). Remélhetőlegnemsokára a pannóniai limest is ezen határvonalak társaként üdvözölhetjük.
A legjobb állapotban fennmaradt ókori görög hajót, amely feltehetőleg Homérosz kora körül szelte a habokat a görög szigetek körül, a Mary Rose Centre régészei szétszedték, hogy Portsmouthba szállítsák és újraépítsék.
A hajót Szicíliában mentén fedezték fel az iszapba süllyedve, a korát a tudósok körülbelül 2500 évre saccolják és a múlt héten érkezett dobozokban a Portsmouth kikötéjében fekvő Mary Rose Centre-be, hogy előreláthatólag 10 éves konzerválás után újra kifusson a tengerre.
A régészek azt gyanítják, hogy a hajó Gela, a hajdani görög polisz felé tartott, amikor viharba került és elsüllyedt teljes rakományával együtt. Charles Barker elmondta, hogy a hajó gerince szilfából, az oldalbordák tölgyből, a palánk pedig fenyőből készült.
Források:
Alig egy hónapja jelentették be a hajdani Róma rekonstrukciójával foglalkozó szervezetek, hogy összeállnak, és modelljeiket elérhetővé teszik a Google Earth rétegén a nagyközönségnek. A fanfárok nem sokáig szóltak, hiszen a részletes, nagy poligonszámú objektumok, olyan nagy erőforrást igényeltek a felhasználók gépein, hogy az már az élvezhetőség kárára ment.
Az Ancient Rome poligonszámát 10-100 ezer közé teszik, míg az átlagos Google Earth modellek csak pár ezer poligonból állnak. A nagy poligon szám következtében, a gyors számítógépeknek (Mac-book pro) is több mint negyed órába telet a betöltés. Így nem csoda, hogy sok embernek kiábrándító volt az első virtuális találkozás az ókori Rómával.
A modellek poligon számát ezért a most debütáló változatban lecsökkentették, így az újratöltött ókori Róma réteg valamivel felhasználó barátabb lesz, de az ajánlott konfiguráció még így se mondható szerénynek.
Dual-Core 2.0GHz CPU + 3 GB RAM + High End GPU 512 MB memóriával.
A fenti erőforrás igénnyel rendelkező számítógépek biztos, hogy nincsenek minden iskolában, így kérdéses, hogy a Google a történelmi réteghez fűződő oktattatási reményei mennyire válnak valóra.
Az ókor Róma réteg ajánlott bekapcsolási sorrendje:
Felhsznált források:
Google Earth Blog
Ogle Earth
Megjegyzés(2)