Archívum: 2008, március

Korphos-Kalamianos, avagy megtalálták az elveszett mükénéi várost

Görögországban egy sziklás tengerparton a Floridai Állami Egyetem régésze és  diákjai felfedték egy részben elsüllyedt „elveszet” kikötővárosnak rejtélyét, amelyet véleményük szerint a mükénéi korban, 3500 éve építettek.

Professzor Daniel J. Pullen az egyetem Klasszika tanszékének vezetője szerint: „Ez egy valóban figyelemre méltó lelet. Nagyon ritka, hogy egy egész várost, amely a késő bronzkorban épült, ilyen állapotban lokalizáljanak.”

Pullen és asszisztense F. Tartaron a Pensylvania egyetemről 2007. május és június folyamán végeztek kutatásokat. Amit találtak, az egy unikum. Egy régészeti lelőhely, amely nagyon kicsiny ásatást igényel, mert az erózió és a tektonikus süllyedés miatt a termőföld eltűnt a régészeti lelőhely nagy részéről.  Pullen, azt mondja, hogy így az építészeti maradványok cirka 20 acre (80937 m2) területen világosan kivehetők. 3000 év alatt a földrengések és egyéb hatások az épületeket beomlasztották, de a házak alapjai megmaradtak, sőt néhol még 1,5 méter magas falak is állnak. Az épületek egy rács minta mentén rajzolódnak ki, amelyből feltételezni lehet, hogy a területet megtervezték, és egy időben épült az egész település. Ez pedig azt jelezheti, hogy az település stratégiai célból épült. (talán egy katonai vagy tengerészeti előőrs)

Pullen és Tartaron a települést Korphos-Kalamianosnak nevezte el. A lelőhely az Égei tenger nyugati részén helyezkedik el a Saronic öbölben (Σαρωνικός κόλπος), Athéntól 100 kilométerre, délnyugatra. Korphos-Kalamianos valamikor Kr.e. 1400-1200 között épült, amikor feltehetőleg Mükéné és az Aiginai Kolonna városállamok egymás riválisává váltak. Pullen erőd falakat és kapukat azonosított a település szárazföldi részén, amely valószínűsíti, hogy a település erődként is szerepelt.

A 2007-es évben az épületmaradványokat tanulmányozták Korphos-Kalamianos területén, valamint pontosan felmérték a területet GPS és más térinformatikai eszközök segítségével. Az idei évben nagyobb apparátussal igyekeznek folytatni a kutatást és a kutatási területet ki akarják terjeszteni a tenger által elárasztott részre is.  Egyelőre még nem tudják, hogy mi az oka annak, hogy a település egy része víz alá került. Az biztos, hogy a bronzkori és a mai partvonal eltér egymástól. A bronzkori partvidék megállapításához.  Kalamianos környékén a görög víz alatti régészekkel együttműködve bathymetrikus vizsgálatokat akarnak elvégezni.

A régészeti kutatás SHARP (Saronic Harbors Archaeological Research Project) néven fut.

A cikk forrása és további információk:

Florida State University SHARP

Meghívás Augusztusz császár festett szobáiba

Augusztus, a Róma első császárának romba dőlt házában, kiváló állapotban fennmaradt freskóval díszített szobák váltak megtekinthetővé tegnap a nagyközönség számára felfedezésük után közel fél évszázaddal.

A régészek állítják, hogy a későbbi császár, Augusztus élt itt a Palatinuson levő házban időszámításunk előtt 30 táján, mielőtt megszerezte a legfőbb hatalmat és megépítette volna saját császári palotáját a dombom.

Az épületet Gianfilippo Carrettoni régész találta meg a 60-as években. A házban a falak és a mennyezet ragyogó vörös, kék és okker színben pompáznak. A helyrealított szobák közt a földszinten van egy háló, egy ebédlő és egy exkluzív fogadó helység, az emeleten pedig Octavianus kicsiny dolgozószobája található.

A fogadóteremben, amelyet maszkok szobájának is neveznek, a falon egy ókori színpad van felfestve szűk oldalajtókkal, és kicsiny ablakokkal, amelyekben komikus maszkokat festettek.

Augusztusz házának freskója

Egy másik helységben, amelyet fenyők szobájának hívnak, a falakon sárga oszlopokat ábrázoltak.

Az épületbe egyszerre öt látogató engednek be, de ennek ellenére remélik, hogy nagy a látogató tömeget fog vonzani. A megnyitó utáni napon, vagyis a mai naptól viszont a Forum Romanorum, többé már nem látogatható ingyen. A fórumra a belépő 11 euró lett, de kombinált jegyet is lehet vásárolni, ami érvényes a Palatinusra és a Colosseumra is.

A bevételek egy részét Róma város önkormányzata, az állagmegóvásra kívánja fordítani. A freskók restaurálása 2 millió eurót emésztett fel, de elkülönítettek további 12 milliót is az állagmegóvásra, illetve a ház másik részének, Augusztus feleségéről elnevezett Lívia háznak a feltárására és bemutatására.  

Források:
BBC NEWS
Eternallycool
Times Online

Lefkadai Sírbolt. Lehet, hogy Odüsszeusz palotája Lefkadán volt?

Mükénéi kori Sírboltot találtak Lefkadán.

Görögország nyugati partjánál fekvő Lefkada (az ókori Leucas, Λευκάς ) szigetén útépítés közben egy félig megsemmisült ókori sír került elő. A sír a mükénéi éra kaptár alakú sírboltjaival mutat párhuzamot, de azoknál jóval kisebb. A most talált építmény átmérője 9 láb (275cm) szemben a mükénéi Atreusz kincsestárának nevezett sírbolttal, ami 46 láb (14m).

Lefkada mükénéi sír.

A sír nem volt üres, Stavropoulou-Gatsi régész elmondta, hogy találtak néhány emberi csontot, továbbá összetört kerámiákat, két pecsétkövet, féldrágaköveket, réz eszközöket, szövőszékhez tartozó agyag súlyokat, valamint arra utaló jeleket, hogy a sírt már korábban kifosztották. A leletek alapján a sír korát 3000 évesre teszik.

A most talált régészeti leltek több szempontból is fontosak. Ez a sírtípus a görög szárazföldre és Krétára jellemző, más helyeken ritka.  Lefkadán még nem került eddig elő a műkénéi korból lelet, másrészt a most talált mükénéi sír ismét fellobbanthatja a vitát  arról, hogy hol volt Odüsszeusz palotája.  A mostani lelet esetleg alátámaszthatja Wilhelm Dörpfeld homéroszi szöveghelyekre alapozott elméletét miszerint a homéroszi Ithaka és Odüsszeusz palotája Lefkadán volt.

A kép és a cikk forrása: ABC NEWS

Google maps PAQ a GOOGLE EARTH felületén HOSTING ABC logo